A koronavírus okozta világjárvány következményeinek kezelésére és a gazdasági visszaesésre adható helyes válaszok megtalálására megállapodásra van szükség a hétéves európai uniós keretköltségvetésbe foglalt fenntartható eszközökről - jelentette ki Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületébe érkezve szerdán.
Farkas Ádám távozását követően már másodszor utasította el az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyekért felelős bizottsága az Európai Bankhatóság (EBA) főigazgatói pozíciójára jelölt személyt. Az előzőt azért, mert összeférhetetlen, a legutóbbit pedig azért, mert férfi.
Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.
Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.
Levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament elnökének, David Maria Sassolinak, aki csütörtökre meghívta a kormányfőt a testület Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitájára - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd este.
Levélben hívta meg csütörtökre Brüsszelbe Orbán Viktort az Európai Parlament elnöke, mivel akkor tárgyalja a testület a magyar felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos panaszokat. David Sassoli annak apropóján hívta meg a magyar kormányfőt, hogy a kormány Varga Judit igazságügyminisztert delegálta volna a vitára.
Az Európai Parlament (EP) videokonferencia keretében tartott plenáris ülésén a képviselők távszavazás útján hárommilliárd euró felszabadítását hagyták jóvá az uniós egészségügyi ágazat számára - közölte az uniós parlament csütörtökön.
A hetes cikk szerinti eljárást indíttatna Magyarországgal szemben az Európai Parlament képviselőcsoportjainak többsége az Európai Bizottsággal – számolt be az Eurologus. Az Európai Parlament közleménye szerint a közegészségügyi válságra és a hosszú távú uniós költségvetés ebből fakadó késésére való tekintettel a képviselők ismét kérik a 2021-re vonatkozó vészforgatókönyv sürgős beterjesztését.
Egynapos rendkívüli plenáris ülést hívott össze jövő hét csütörtökre David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke az EP-képviselőcsoportok vezetőivel folytatott videokonferenciát követően. Az ülésen várhatóan elfogadják a három jogszabály-javaslatot, ami lehetővé teszi a tagállamoknak nyújtott segítségeket.
Nem Strasbourgban és nem olyan hosszú ideig tartó plenáris ülése lesz az Európai Parlamentnek három hét múlva a koronavírus járvány terjedése miatt – döntött kedden az Európai Parlament Elnökeinek Értekezlete.
Elhalaszthatja a heti ülését az Európai Parlament a járványhelyzet miatt. Ezen a héten Strasbourgban kellett volna ülnie a testületnek, de az utazást már múlt héten lemondták a koronavírus miatt.
Kedden elfogadták és a Magyar Közlönyben este ki is hirdették a magyar Országgyűlés azon határozatát, amely a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szól.
Ahogy az mai előzetesünk alapján várható volt: a ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra érkezve a négy fukarnak mondott tagállam vezetője az 1%-os költségvetési plafon mellett kardoskodott, és a költségvetési visszatérítések megtartását akarja, míg a felzárkóztatási, vagy agrártámogatások nagy haszonélvezői a minél nagyobb büdzsét szorgalmazták. Mivel nagy a távolság a sokféle szempont között 2021-2027-es büdzsében, így bizonytalan, hogy a mostani EU-csúcson – amely akár vasárnapig is eltarthat – lesz-e megállapodás, noha „csak” pár számot kellene kitöltenie az állam- és kormányfőknek az alábbi táblázatban.
Elfogadta az Európai Tanács illetékes testületének mai ülése az alábbi következtetéseket, amelyekben meghatározta a 2021. évi uniós költségvetésre vonatkozó prioritásait – áll a Tanács sajtóközleményében. Ezek nagyon megkötő keretek a többi uniós intézmény, így a részleteket kidolgozó Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament számára.
Az európai parlamenti képviselők szerdán 9 órától, az Európai Tanács február 20-i büdzsé-csúcstalálkozója előtt ismét hangsúlyozzák a következő költségvetési ciklus Parlament számára legfontosabb elemeit – vezeti fel az Európai Parlament közleménye a holnap reggeli esemény aktualitását és fontosságát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.
Ma közös „elvonulást” tart az Európai Unió három legnagyobb intézményének elnöke a franciaországi Bazoches-ban, hogy megvitassák az EU jövőjét és a jelenlegi geopolitikai kihívásokat, amelyet követően holnap közös nyilatkozatot tesznek – áll az Európai Parlament sajtószolgálatának közleményében.
A Fidesz egy centire van attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból és röviddel azután, hogy Orbán Viktor kormányfő tárgyal a Néppárt vezetőivel, a Fidesz meghozza a döntését, függetlenül attól, hogy a Néppárt hogyan dönt – jelezte a Reuters megkeresésére Novák Katalin, a párt alelnöke. Orbán Viktor két hete egy rádióműsorban még azt mondta a magyar jogállamiságról szóló EP-határozat másnapján: egy centire voltak attól, hogy kilépjen a Fidesz, mivel cserben hagyta sok néppárti képviselő, de további tárgyalásokat jelzett. A mai Novák Katalin nyilatkozat tükrében ez a forgatókönyv továbbra is ott van az asztalon.
Az Európai Parlament képviselői szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésükön tartott szavazáson jóváhagyták Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást. Ez azután történt, hogy az Egyesült Királyság Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletének vezetője letétbe helyezte a Brexitről szóló megállapodást brit részről megerősítő ratifikációs okmányt az Európai Unió Tanácsánál Brüsszelben.
Az eddigi jelzésekkel ellentétben nem tavasszal, hanem az év második félévben, a német EU-elnökség alatt teszi közzé az Európai Bizottság a minden tagállamra kiterjedő új jogállamisági jelentését, ami ráadásul nem három, hanem négy témára fókuszál majd – írja a Bruxinfo egy szerdai szakértői vitán elhangzott információk alapján. A magyar kormány tart ettől a jelentéstől, mert annak tartalma kihathat a 2021-2027-es EU-pénzek kifizetésére is, igaz az illetékes uniós biztos azt mondta: nem biztos, hogy a két téma összekötéséből tényleg lesz valami, hiszen egyhangú döntés kell róla.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
